Ötrétegű cső szerelése
Mit kell tudni az ötrétegű csövekről? Mikor és hol érdemes alkalmazni, na és persze hogyan? Pontosan mi is az az ötrétegű cső, és mire jó?
VÍZSZERELÉSI GONDJA AKADT BUDAPESTEN VAGY VONZÁSKÖRZETÉBEN?
HÍVJON BIZALOMMAL!
GABONA RÓBERT
Mi az az ötrétegű cső, és hogyan használjuk?
Az ötrétegű csövek lényege, hogy ahogy nevük is mutatja, öt különböző rétegből állnak. Ezek a rétegek nem azonos anyagból készülnek, és speciális ragasztóval rögzülnek egymáshoz. Az öt rétegből készülő cső ezáltal igen ellenálló lesz, éppen ennek köszönhető a népszerűsége. Az épületgépészetben az egyik leggyakrabban alkalmazott, legnépszerűbb eszköz, csőfajta. A vizesblokkok kiépítése során is gyakran találkozhatunk ezekkel az ötrétegű csövekkel, hiszen a vízvezeték-szerelők is kifejezetten szeretik használni ezt a könnyen kezelhető és jó minőségi csőtípust.
Az ötrétegű csövek polietilénből és alumíniumból készülnek, a két anyag kombinálása igen szerencsés, hiszen mindkét anyag előnyei előtérbe kerülnek az ötrétegű cső alkalmazása során. Például az alumínium kiválóan ellenáll a hőtágulásnak, mely így az egész rendszer működésére kihat. De ugyanezt mondhatjuk el a korrózióról is, amely komoly probléma az olyan csővezetékek esetében, amelyek víz elvezetésével, keringetésével foglalkoznak. Éppen ezért az ötrétegű csöveket kifejezetten szeretik az ivóvíz rendszerek, valamint a fűtésrendszerek kiépítése során alkalmazni. Így aztán a radiátoros fűtés és a padlófűtés kelléke is lehet. De az iparban is szeretik alkalmazni ezt a fajta, magas élettartamú csőtípust. Sőt, előfordul, hogy sűrített levegő szállítására is használják az ötrétegű csővezetékeket.
Az ötrétegű csövet falon kívül és falon belül is lehet alkalmazni. Technikai kérdés, hogy a falon kívüli használat esetén javasolt a kulcsos idomok alkalmazása, azonban a falon belül ez a megoldás már nem javasolt. Ugyanis a szorítógyűrűs, vagy épp kulcsos idomok megszorításához elég, ha megfelelő méretű villáskulcsokkal rendelkezünk. Így aztán könnyű akár házilag is megoldani a falon kívüli szerelést az ötrétegű csövek esetében. Ez a megoldás utólag bármikor korrigálható. Azonban a falon belüli csövek kérdése ennél összetettebb, itt nem szabad ezt a megoldást alkalmazni, itt általában gépi présre van szükség. Ennek eldöntése és a megfelelő módszer alkalmazása már vízvezeték-szerelői kompetencia.
Ugyanez a helyzet az ötrétegű műanyagcsövek darabolásával is. Erre alkalmas ollóval kell elvégezni, és a levágott részt sorjáznunk kell. Ha valamit elrontunk, akkor a cső vízszállításra alkalmatlanná válik, szivárogni fog. Ezért tehát a vágás, kalibrálás szintén a vízszerelő szakember feladata.
Általánosságban tehát elmondható a sok mindenre alkalmas, ellenálló, és könnyen kezelhető ötrétegű csövekről, hogy házilag is könnyen be tudjuk szerelni őket, nem igényelnek különleges szerszámot és szakértelmet. Azonban vannak olyan esetek, amikor a minőség biztosítása miatt inkább szakemberhez kell fordulni.
Az ötrétegű cső tulajdonságai
Az ötrétegű csöveket, ahogy már leírtuk, magas szintű ellenálló képesség, hosszú élettartam jellemzi. Ez a legfontosabb jellemzőjük, ami miatt olyan kiemelt szerepük vannak az épületgépészeti munkák során. Egyszerű kezelhetőségük pedig a házi megoldások kedvelői szemében teszi őket olyan népszerűvé. Mit kell még tudni az ötrétegű csövekről?
Áramlás
Az anyagösszetételüknek köszönhető, hogy kedvezőbb áramlást biztosítanak annak a közegnek, amelyet szállítanak. Ez általában víz szokott lenni. De szinte bármilyen anyag szállításra alkalmasak. A belső felületük simasága miatt jelentősen csökken az ötrétegű csövek esetében az átfolyási veszteség. Ennek köszönhetően a különböző lerakódásokra is kevesebb esély van, ilyen lerakódás például tipikusan a vízkő.
Ellenállás
Egyrészt ellenáll a hőnek, mivel az ötrétegű cső alumínium részére nem jellemző a nagy mértékű hőtágulás. Éppen ezért hűtésre és fűtésre alkalmas anyagot is képes közvetíteni ez a fajta cső. Az alumínium olvadáspontja 660 °C.
A csövek ellenállnak a rozsdának is, mivel az alumínium nem korrodálódik. Kiválóan ellenáll a légköri hatásoknak is.
Az ötrétegű csövek 10 bar nyomás mellett 110 °C hőmérsékletig nyomásállóak.
Csatlakoztathatóság
Az ötrétegű csövek használhatóságát megkönnyíti, hogy bármilyen anyagú csőrendszerhez csatlakoztatható. Ehhez csak a megfelelő csatlakozóidomokra van szükség. Így a már meglévő csőhálózat átalakítására, kiegészítésére, újragondolására ugyanúgy alkalmasak, mint egy új hálózat megtervezésére és kivitelezésére. Ha egy egész csőhálózatot tervezünk készíteni ezekből a csövekből, akkor nyomvonaltervet kell készítenünk. Ugyanis a különböző leágazó csatlakozásokhoz szükséges fittingek, azaz csatlakozók méretét és mennyiségét is meg kell előre határoznunk. A fittingek között létezik préseléssel, valamint szorítógyűrűvel csatlakoztatható típus is. Ezzel a kérdéssel kapcsolatos az ötrétegű csövek hátránya is. Egyetlen hátrányuk van ugyanis ezeknek a csöveknek, méghozzá a korábban már említett falon belüli és falon kívüli csatlakoztatással kapcsolatos nehézségek.
Zajszigetelés
A többrétegű csövek jó zajszigetelők, mivel azok polietilén rétegei csökkentik a vibrációs zajokat, ezáltal csendesebb vízvezetékek készülnek belőlük, mint a kizárólag fémből készült csövekből. Ez komoly előny lehet nem csak egy társasház esetében, de akár egy családi otthonban is. Hiszen mindannyian tapasztaltuk már a hangosan folyó víz zajának kellemetlenségeit, melyek bizonyos esetekben felülértékelődhetnek.
Persze ez már inkább kényelmi kérdés.
Az ötrétegű cső hajlítása
Amikor az ötrétegű csővel, vagy bármilyen csővel dolgozunk, előfordulhat, hogy szükségünk lesz a cső hajlítására. Bonyolultabb csőrendszerek kiépítésekor szinte biztosan elkerülhetetlen az, hogy szükségünk legyen erre a tevékenységre. A kérdés, hogy hogyan oldjuk meg a hajlítást az ötrétegű csövek esetében? A legtöbb esetben ezek a csövek kézzel is hajlíthatók, ez azonban ne tévesszen meg minket. Bizonyos átmérő esetében az ötrétegű cső kezelése fokozott elővigyázatosságot igényel.
A csövekben található alumínium rétegnek köszönhetően könnyű hajlítani a csöveket. Az alumínium hajlítás után megőrzi a tartósságát, így őrizve meg a kívánt hajlítási pozíciót. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy mekkora csövet mennyire és hogyan hajlíthatunk el.
Az ötrétegű csövek ugyanis jellemzően az átmérőjük ötszörösével azonos sugárban hajlíthatóak el.
Az ötrétegű csövek hajlítása során figyelembe kell venni tehát a cső vastagságát, ez alapján kell kiszámolnunk a hajlítás lehetséges ívét. Azonban nem csak erre kell figyelnünk. Az ötrétegű csövek hajlításához csőhajlító rugót érdemes használnunk. Ez azért fontos, hogy ne törjön el a cső. Az ötrétegű cső hajlításához megfelelő méretű csőhajlító rugóra van szükség. A cső átmérőjéhez viszonyítva kell kiszámolni és kiválasztani a megfelelő csőhajlító rugót.
Az ötrétegű cső szigetelése
A legtöbb esetben a szigetelésnek kiemelt szerepe van az épületgépészeti munkák során. Például ha a falba, vagy kültérre alkalmazzuk az ötrétegű csövet, akkor hidegszigetelésre van szükség. A hidegszigetelés pedig kiemelten fontos, mivel a közeget, általában vizet szállító cső felületi hőmérséklete illetve a környezet hőmérséklete között különbségek lehetnek. Erre még a külső közeg relatív páratartalma is kihat. A hőmérsékletkülönbség így pedig párakicsapódással, valamint a cső eldeformálódásával járhat. Az ötrétegű csövek esetében az eldeformálódástól kevésbé kell tartanunk, hiszen már említettük, hogy az alumínium jól tartja a formáját, és nem érzékeny a hőingadozásra. Azonban az ötrétegű csövek esetében is számít a párakicsapódás, amely károsíthatja a szóban forgó épület szerkezetét, valamint magát a csőhálózatot is.
Beltéri csővezetékek esetében a hőszigetelés a fűtésrendszer esetében lehet a legkényesebb kérdés, bár minden esetben fontos, hogy a csövek jó hőtartóak legyenek. Hiszen így a leggazdaságosabb a fűtés, Ugyanis melegvizes rendszer esetében szintén energiavesztésről beszélünk, ha a cső nem jó hőtartó.
Azonban az ötrétegű csövekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a polietilén réteg miatt jól szigetelt csöveknek bizonyulnak. Beltéri használat során kevés esetben lehet szükség a hőszigetelésükre. Kültéri használat esetében azonban fokozott óvatossággal kell eljárnunk, és mindenképpen szakemberrel egyeztessünk a kérdésről. Az ötrétegű csövek már gyárilag előszigetelt változatban is kaphatóak, de létezik bérszigetelési szolgáltatás is. A szigetelés vastagságán múlik, hogy milyen megoldást kell választanunk, a szigetelés vastagsága pedig a környezettől, annak hőmérsékleti hatásaitól és páratartalmától függ.
Ötrétegű cső méretek
Az ötrétegű csövek széles méretválasztékban érhetőek el. A méreteket általában inchben és milliméterben is meg szokták adni, a cső külső és belső átmérője is számít. Fontos, hogy az ötrétegű cső kiválasztása során legyünk tisztában azzal, hogy milyen vastagságú csőre van szükségünk, ez pedig összefügg azzal, hogy hol és milyen közeget fog szállítani az ötrétegű cső. Ha már létező csővezeték csöveit cseréljük ki, akkor a kiváltandó acélcső mérete alapján számíthatjuk át, hogy milyen méretű ötrétegű csőre lesz szükségünk.
Az ötrétegű csövek általában már 20-160 mm közötti külső átmérőjű méretintervallumban kaphatóak. Vízvezeték-hálózat és fűtésszerelés esetében 25-50 mm-es csövekre lesz szükségünk.