Vízvezeték nyomáspróba
A vízvezeték nyomáspróba elvégzésének szabályai kissé bonyolultnak tűnhetnek. Ez az összefoglaló azonban segít megérteni, mit, hogyan és miért kell csinálni a vízvezeték nyomáspróba elvégzése során.
VÍZSZERELÉS NYOMÁSPRÓBÁT NEM VÉGZÜNK, NEM IS VÁLLALUNK.
A cikk csak tájékoztatásul készült.
VÍZSZERELÉSI GONDJA AKADT BUDAPESTEN VAGY VONZÁSKÖRZETÉBEN?
HÍVJON BIZALOMMAL!
GABONA RÓBERT
Mi az a nyomáspróba?
Először tisztázzuk a fogalmat, mit takar a nyomáspróba?
A nyomáspróba hivatalosan egy szilárdsági vizsgálat, amely a nyomástartó berendezés, azaz esetünkben a vízvezeték szilárdságát, biztonságosságát méri. A nyomáspróba célja azt igazolni, hogy a vízvezeték szerkezeti elemei sérülés és tönkremenetel nélkül elbírják az őket érő terhelést. Ez a sérülés és tönkremenetel nem csak a funkcióvesztést fedi, hanem például a maradandó alakváltozást, azaz eldeformálódást is.
A nyomáspróbának komoly szabályai vannak, hiszen a nyomáspróbának megfelelt vezetékek hosszú ideig funkcionálni fognak, ezért működésük leellenőrzése, illetve átadásuk nagyon komoly biztonsági kérdés. Ezért mindenképpen vízszerelő végezze a próbát.
A nyomáspróbának több típusa van. Létezik víz alapú nyomáspróba, amely esetében a tartályt vízzel töltik fel, és a víz nyomásával ellenőrzik le a rendszer működését. Ennek a szakneve hidraulikus nyomáspróba.
A másik típus pneumatikus nyomáspróba, amikor a próbanyomás során levegőt használnak. A nyomás mértéke ebben a mértékben is igazodik ahhoz a nyomáshoz, amely a jövőben a rendszert érni fogja.
A harmadik típus a gőzpárnával végzett nyomáspróba. Amikor vízzel valamiért nem lehet megoldani a próbát, esetleg a levegőt is ki kell zárnunk, akkor kerül sor erre a megoldásra.
Mivel végzik el a nyomáspróbát?
A nyomáspróbát külön erre a célra kifejlesztett eszközzel kell elvégezni. Ez az eszköz a nyomáspróba-szivattyú. Emellé hitelesített nyomásmérő eszközökre is szükség van. A nyomást a szivattyú használatával fokozatosan kell növelni teszteléskor. Hosszú idő alatt kell elérni a próbanyomás értékét. A hitelesített nyomásmérőkkel pedig mérnünk kell a nyomást a teszt során.
Mikor van szükség nyomáspróbára?
Nyomáspróba elvégzésére sok esetben lehet szükség. Ilyen minden olyan építkezés vagy felújítás, ami a vízvezetékrendszert is érinti. Hiszen a felújított, vagy éppen újonnan elkészült rendszereket le kell tesztelni. A szabályok szerint még a falazatok megépítése és az azt követő burkolás kivitelezése előtt kell letesztelni a még nyitott csőhálózatot. Bármilyen vízhálózatról is van szó, a nyomáspróba elvégzése az átadás feltétele. Ugyanis a csőhálózat kiépítés, vagy esetleg szerelés kivitelezése után meg kell győződni arról, hogy az elkészült rendszer műszaki állapota alkalmas az üzemeltetésre. Hiszen a sikeres nyomáspróba egyaránt biztosíték az anyagbeszállító, a kivitelező, és a felhasználó számára is. Előbbieknek a felelősség, utóbbinak a bizalom szempontjából fontos.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szabvány szerint történjen a nyomáspróba elvégzése. A nyomáspróba értékének meghatározása településenként változó lehet, Budapesten például 13 bar nyomás az elvárt. Minimum 10 percig kell végezni a vízhálózat nyomáspróbáját, de az időkorlátot 90 percben maximalizálják, esetleg még 60 perccel lehet meghosszabbítani a műveletet, indokolt esetben. Az előírás célja az, hogy egyszerre biztosítsa a rendszer stabilitásának megfelelő ellenőrzését, miközben arra is figyel, hogy a túlzott időtartam vagy nyomás ne károsítsa a beépített anyagokat, csökkentve élettartamukat.
A nyomáspróba végzésének hivatalos szabályai
A nyomáspróba szabályozás szerint tehát megfelelő, hitelesített mérőeszközök, és erre a célra gyártott szivattyú használatával lehet elvégezni ezt a műveletet, melyről jegyzőkönyvet is kell vezetni.
A szabályozás szerint legalább két alkalommal kell elvégezni a nyomáspróbát, néhány óra különbséggel. Azt, hogy mekkora nyomáson kell elvégezni a nyomáspróbát, egyéni, területi törvények szabályozzák ugyan, de az általános rendelkezés szerint a próbanyomásnak legalább az üzemi nyomás 1,3- 1,5- szeresének kell lennie. Ennek az arányszámnak a pontos meghatározása a csövek, illetve a csövek kötésének anyagától függ.
A szabályozás meghatározza azt is, hogy milyen halmazállapotú anyaggal kell elvégezni a tesztet. A folyadék közegű rendszereknél folyadékot, pontosan hálózati vizet javasol a szabályozás. Főleg azért, mert a kifolyó víznek köszönhetően könnyű meghatározni a hiba helyét. Azonban vannak olyan esetek, például a fagyveszély, amikor levegővel javasolt elvégezni a nyomáspróbát.
A hálózatot nagyon alaposan kell megvizsgálni, az elzáró idomokat külön meg kell vizsgálni, ahogy a csőkötéseket is. A nyomáspróba alatt kötelező ellenőrizni a vízvezetékrendszer anyagának tömörségét, az alakváltozását, és ügyelni kell a rendellenes deformálódás megjelenésére. Ezt mindenképpen dokumentálni is kell. A készülékkarimák tömítését is le kell ellenőrizni, szivárgást keresve. A csavarkötések épsége és a szerelvények zárása is fontos. Szivárgás szempontjából gyengepont lehet a hegesztési varratok és a szegecselési sorok környéke. Minden szivárgást, elváltozást, a várttól eltérő anyagviselkedést fel kell vezetni a jegyzőkönyvbe. Méghozzá a nyomáspróba technikai leírásánál. Ugyanis a jegyzőkönyv vezetésének is megvannak a szabályai.
A vízvezeték nyomáspróba jegyzőkönyve
A nyomáspróba jegyzőkönyvének tartalmaznia kell a nyomáspróba időpontját, az építmény címét, a kivitelező nevét, valamint a nyomáspróba adatait, nyomásértékeit és időtartamát. Emellett a nyomáspróba technológiai leírása is szükséges. Ennek kifejtése a jegyzőkönyv kitöltőjére hárul. Azonban eldöntendő kérdés, hogy megfelelt-e a nyomáspróbának a tesztelt rendszer, igennel vagy nemmel kell válaszolni. Végül a nyomáspróbát végző személy nevére van még szükség.
A nyomáspróba menete
1. Felkészülés, előzetes ellenőrzés
A nyomáspróba előkészületeinek a legfontosabb része a csövek külső ellenőrzése.
Ugyanis meg kell győződünk a kötések állapotáról, illetve arról, hogy minden kötés elkészült. A rögzítéseket is fontos ellenőrizni, mert a nyomás hatására elmozdulhat a vezeték. A vezetékből fontos eltávolítanunk minden szemetet, idegen anyagot. Ez az ellenőrzés első lépése, a szemrevételezés. Ezután feltöltjük vízzel a rendszert, hogy az esetleges beépített vízfelvevő anyagok megtöltődhessenek. Ezután következik a légtelenítés. Ezután hagynunk kell a nyomást légköri nyomásra esni, majd egy órán át nyugalmi állapotban hagyjuk a rendszert.
Ha műanyag csövekből készült csőhálózatról van szó, akkor szükség van egy elővizsgálati fázisra, amikor is a nyugalmi időszak után megemeljük a nyomást, gyorsan, 10 perc alatt a rendszerpróbanyomás szintjéig engedjük. A rendszerpróbanyomás mértékét a megengedett üzemi nyomás, a csövekben lévő víz hőmérséklete, illetve a cső névleges üzemi nyomása alapján határozható meg. Ezen a szinten kell tartanunk a rendszert 30 percig. Közben folyamatosan ellenőrizzük a rendszert. Majd várjunk 60 percet, úgy, hogy nem avatkozunk be a rendszerben lévő nyomás szintjébe, hanem hagyjuk, hogy az magától rendeltetésszerűen csökkenjen, majd dokumentáljuk a nyomás pontos értékét.
Persze a műanyag csövekből készült rendszer speciális, és viszonylag ritka helyzetet teremt. Azonban a műanyag speciális tulajdonságai miatt kicsit bonyolultabb nyomáspróbát kell rajta végezni.
2. Vizsgálati fázis
Alumínium-betétes cső alkalmazása esetén:
Ezeknél a rendszereknél a próbanyomást 15 baron kell elvégezni. Először 10 percre 15 bar nyomás alá helyezzük a rendszert, majd mentesítjük azt a nyomástól. Ezután 10 perces nyomáspróba következik 15 bar nyomáson. Ismét elengedjük a nyomást, hogy utána 30 percig ismét 15 bar nyomáson tartsuk. A nyomáspróba alatt 0,3 barnál többet nem eshet a nyomás, illetve 10 percenként nem eshet 0,1 barnál többet. Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt a rendszer, méghozzá úgy, hogy szivárgásmentes maradt, akkor átment a nyomáspróbán.
Műanyag csővezetékek esetén azonban bonyolultabb a vizsgálat, ahogy ezt már az előkészületükkor is tapasztalhattuk. Ebben az esetben a nyomásszint alakulását 30 percen keresztül kell figyelnünk, majd rögzítenünk kell a nyomáscsökkenést. A nyomásgörbe jellegét kell figyelnünk, ha emelkedő jelleget mutat, és közben nem csökkent a nyomás szintje, akkor a rendszer megfelelt a nyomáspróbának. Ha a nyomásgörbe csökkent, akkor valahol tömítetlen a rendszer.
Minden vizes csővezeték hálózat esetében a nyomáspróbát végző vízvezeték szerelő dolga, hogy ellenőrizze a nyomáspróba alatt a vezetékeket, figyelve a rögzítésekre. Emellett a hitelesített nyomásmérők által mutatott értékeket is folyamatosan figyelni kell. Miután a nyomáspróba értékét felírtuk, ismét végig kell mennünk a teljes vízhálózaton, és mindent le kell ellenőriznünk, figyelve a szivárgásokat.
3. A nyomáspróba utolsó fázisa
A sikeres próbáról jegyzőkönyvet kell készítenünk, a már ismertetett szempontok mentén. Majd célszerű a nyomást visszaengednünk a normál üzemi nyomás szintjére. Fagyveszély esetén le kell engednünk a vizet a rendszerből.